Doris May Tayler néven, brit szülők gyermekeként, 1919. október 22-én látta meg a napvilágot Perzsiában, a mai Irán területén. Szülei az I. Világháború alatt találkoztak egymással, amikor édesapja egy amputációt követően lábadozott a londoni Royal Free Kórházban, ahol édesanyja nővér volt. Még gyermek volt 1925-ben, amikor szüleivel együtt – egy jobb élet reményében - az akkori Dél-Rodéziába (ma Zimbabwe) költözött egy brit kolónia tagjaiként, így gyermekkorát főként ezen a vidéken, töltötte. Édesanyja kemény szabályok és teljes higiénia megtartása mellett igyekezett nevelni gyermekeit. Később - bár ő maga protestáns volt - egy római katolikus lányiskolába járatták, ahol az apácák a kárhozattal és a pokollal rémisztgették, amennyiben nem viselkedett jól. Innen egy salisbury-I leányiskolába küldték, ahonnan 13 éves korában végül kimaradt. Hogy ne maradjon tudás nélkül, Londonból szállított könyveket vásárolt és azokat olvasta éjszakákba nyúlóan: Dickens, Scott, Stevenson, Kipling, D.H. Lawrence, Stendhal, Tolstoy és Dostojevszky.
Később, 15 éves korában elköltözött otthonról és daduskéntdolgozott, ekkoriban kezdte politikai és szociológiai könyveket olvasni, melyeket az őt alkalmazóktól. Ekkor kezdet írni is.
Gyermekkori emlékei, a nélkülözések és a kemény munka későbbi műveiben is előtör. 1937-ben továbbköltözött Salisburybe, ahol telefon központos kisasszonyként kapott állást. Ekkor ismerte meg első férjét is, Charles Wisdomot, akihez 1939-ben feleségül is ment. Két gyermekük született, házasságuk azonban nem állta ki az idők próbáját és 1943-ban elváltak útjaik. Válása után rendszeres látogatója lett a Baloldali
Könyvklubnak, amelyet még 1936-ban alapítottak a baloldali gondolkodók elmepallérozása céljából. Itt ismerkedett meg második férjével Gottfried Lessinggel. Nem sokkal a könyvklubhoz történő csatlakozása után házasságot kötöttek,
és egy közös gyermekük is született. Ez a házasság sem bizonyult tartósnak, és 1949-ben el is váltak egymástól.
(Gottfried Lessinget később kinevezték Uganda kelet német nagykövetének. Az 1979-es felkelés idején életét vesztette.)
Az írónő a válás után nem sokkal, még ugyanabban az évben Londonba költözött legkisebb gyermekével. Ekkor adták ki a Fű dalol című – első könyvét is, amely gyermekkori lakhelyén, a mai Zimbabwében játszódik, melynek apartheid rendszere elleni tiltakozásai miatt hosszú időre kitiltották az afrikai országból, de hangos ellenzője volt az atomfegyverkezésnek is. Bár már ismerték a nevét, átütő írói sikert csak az Arany jegyzetfüzettel ért el 1962-ben.1984-ben úgy döntött, hogy az új írók publikációs nehézségeit bemutatandó, két újabb regényét Jane Somers álnév alatt fogja kiadójának elküldeni. Ők – nem tudva az író igazi kilétét – visszautasították azokat. Egy másik angol kiadó azonban örömmel vállalta a kiadást, ahogy egy amerikai is, pozitív választ adott.
1992-ben visszautasította lovaggá ütését (ebben nem vagyok biztos, hogy mi is, szóval a „dame” kinevezést utasította vissza, egy meghatározásban ez a lovagi megfelelője a nőknél vagyis Lady-vé való kinevezés – a szerk). Kedves viszautasító levelében ezt írta: „Köszönöm, hogy felajánlották nekem ezt a megtiszteltető rangot: nagyon meghatódtam. Egy ideje azonban azt kérdezem magamtól: Hová tűnt a Britt Birodalom? Mert nyilvánvaló, hogy már nem létezik. Jómagam is látom, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki így vélekedik erről. Valahogy annyira teátrális, hogy egy nem létező Királyság nevében osztanak ily kinevezéseket.” 1999-ben azonban elfogadta az V. György által alapított Brit Nemzetközösségi Rend Díját, melyet képzőművészeknek, íróknak, egyházi személyeknek, politikusoknak, tudósoknak, zenészeknek és iparosoknak ítélnek meg, a közjóért tett tevékenységeik jutalmazása képpen.
2007 október 11-én hivatalosan bejelentették, hogy Doris Lessing lett az Irodalmi Nobel díj nyertese. Lessing ekkor 87 éves volt, minden idők legidősebb Irodalmi és harmadik legidősebb Nobel Díjasa bármely kategóriában. Ő a 11. írónői díjazott is egyben. A díj odaítélésének indoklásában és a méltatásban díjazták „azt a női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélőt, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt”.
Díjazása kapcsán viccesen ezt nyilatkozta: „A Nobel díjat nem ítélhetik oda olyannak, aki már elhunyt, így azt hiszem azt gondolták, jobb ha még most ítélik oda nekem.”
2008-ban a díj hatására akkor figyelem összpontosult rá, hogy az írásra egész egyszerűen nem maradt ideje.
Lessing interjút ad a háza előtti lépcsőn, a Nobel-díj kihírdetése után.
Írásai
Munkái három korszakra bonthatóak:
- A kommunista időszakra, amely 1944-től 1956-ig tartott, amikor is az ’56-os magyarországi forradalom leverésének hatására eltávolodott az eszmétől.
- A lélektani korszaka, amely 1956-1969-ig tartott.
- Ezeket követte a Szufi korszak, mely a Canopus könyvekben és a Science-fictionben teljesedett ki, és napjainkban is tart.
Lessing áttérése a Scince-fictionre megosztotta a kritikusokat, de sosem tagadta, hogy tudatosan váltott ebbe az irányba. Egy negatív kritikára a következőt reagálta: „Észre sem veszik, hogy napjaink társadalmi tanulságai a tudományos-fantasztikus műfajban teljesednek be igazán. Hódolattal adózom azonban olyan klasszikus tudományos-fantasztikumoknak is, mint A Vér Zenéje – Greg Bartól. Nagyszerű író.” Amikor rákérdeztek, hogy melyik művét tartja a legfontosabbnak, Canopus sorozatát adta meg válaszul, melynek kötetei 1979 és 1983 között jelentek meg.
A mai napig Londonban él.
Regényei:
A fű dalol (The Grass is Singing 1950) Kiadó: Ulpius
Az arany jegyzetfüzet (The Golden Notebook 1962) Kiadó: Ulipus
Briefing for a Descent into Hell (1971)
The Summer Before the Dark (1973)
Memoirs of a Survivor (1974)
The Diary of a Good Neighbour (as Jane Somers, 1983)
If the Old Could... (as Jane Somers, 1984)
The Good Terrorist (1985)
Az ötödik gyerek (The Fifth Child 1988) Kiadó: Ulpius
Playing the Game (graphic novel, illustrated by Charlie Adlard, 1995)
Megint a szerelem (Love, Again 1996) Kiadó: Ulpius
Mara and Dann (1999)
Ben, in the World (2000) – sequel to The Fifth Child
The Sweetest Dream (2001)
The Story of General Dann and Mara's Daughter, Griot and the Snow Dog (2005) – sequel to Mara and Dann
The Cleft (2007)
Alfred and Emily (2008)
