1952 augusztus 8-án született Osloban, Norvégiában egy pedagógus házaspár gyermekeként. Ő maga is a tanári pályára lépett, egyetemi tanulmányait az Osloi Egyetemen végezte, filozófiát és norvég irodalmat tanult. 1976-ban diplomázott le, majd egy osloi középiskolában kezdett el tanítani. Több novella, rövid történet és gyermekkönyv fűződik a nevéhez.Két első novellája 1982-ben és 1986-ban jelent meg, melyeket gyermekkönyvek követtek 1987-ben és 1988-ban.
Történeteit sokszor írja gyermeki szemszögből, érzékletesen bemutatva az élet dolgaira történő rácsodálozást. Gyakran alkalmazza a “történet a történetben” stílust.
Legismertebb írása a Sofie világa, mely 1991-ben jelent meg és 45 nyelvre fordították le, több mint 30 millió példányt adtak ki, melyekből egyedül Németoszágban 3 milliót adtak el. A Der Spiegel nevű hetilap toplistáján egyből az élre került, és majdnem egy éven át ott is maradt. Ennek köszönhetően már megengedhette magának, hogy teljes munkaidős író és filozófus legyen.
1997-ben híres könyve után elnevezve, feleségével, Siri Danneviggel együtt megalapította a Sophie Prize díjat. Ez egy nemzetközi környezetvédelmi és fejlesztési tevékenységeket jutalmazó díj. Minden évben 77 000 €-t osztanak szét.
2006 augusztusában nagy port vert fel az Aftenposten című napilapban megjelent cikke, melyben nyiltan kifejti véleményét az Izrael-Libanon konfliktusról, mélyen elítélve az izraeli politikát és a zsidó vallást, melyet harcias/háborús hitnek nevezett és szöges ellentétbe állította a kereszténységgel, amely a megbcsátáson alapszik. Gaarder vitába szállt azzal az állítással, miszerint antiszemita lenne, és megpróbálta tisztázni magát, miszerint kijelentéseit nem támadó céllal írta meg, csupán arra a libanoni csapásra reagált így, amely nem sokkal a cikk megjelenése előtt történt.
Osloban él feleségével és két fiával.
Eddigi munkássága:
Diagnosen og andre noveller (The Diagnosis and Other Stories) (1986)
Froskeslottet (The Frog Castle) (1988)
A kártya titka (1990) kiadta: Magyar Könyklub
Sofie világa (1991) kiadta: Magyar Könyvklub
Julemysteriet (The Christmas Mystery) (1992)
Bibbi Bokkens magiske bibliotek (Bibbi Bokkens magic library) (together with Klaus Hagerup(1993)
Tükör által homályosan (1993) kiadta: Animus
Hallo? Er det noen her? (Hello? Is Anybody There?) (1996)
Vita Brevis – Floria Aemilia levele Aurelius Augustinushoz (1996) kiadta: Park Kiadó
Froskeslottet (The Frog Castle) (1988)
A kártya titka (1990) kiadta: Magyar Könyklub
Sofie világa (1991) kiadta: Magyar Könyvklub
Julemysteriet (The Christmas Mystery) (1992)
Bibbi Bokkens magiske bibliotek (Bibbi Bokkens magic library) (together with Klaus Hagerup(1993)
Tükör által homályosan (1993) kiadta: Animus
Hallo? Er det noen her? (Hello? Is Anybody There?) (1996)
Vita Brevis – Floria Aemilia levele Aurelius Augustinushoz (1996) kiadta: Park Kiadó
Maya (1999)
A történetárus (2001) kiadta: Magyar Könyvklub
A narancsos lány (2004) kiadta: Animus
Sjakk Matt' (Checkmate) (2006)
De gule dvergene (The Yellow Dwarves) (2006)
A történetárus (2001) kiadta: Magyar Könyvklub
A narancsos lány (2004) kiadta: Animus
Sjakk Matt' (Checkmate) (2006)
De gule dvergene (The Yellow Dwarves) (2006)
Idézetei:
"Az élet egy vidámpark, és nem gondolunk a nyitvatartási órák utáni időre."
"A kritikusok (...) szívesen hangsúlyozzák, hogy egy bizonyos könyv egy másik kortárs vagy irodalomtörténeti mű "hatása alatt" született, még akkor is, ha a szerző a nevezett művet még hírből sem ismeri. A kritikusok magától értetődően abból indulnak ki, hogy a szerzők ugyanolyan műveltek és fantáziátlanok, mint ők maguk. "
"Sok kezdő szerzőnek valami olyan alapvető dolog hiányzott, mint az élettapasztalat. A hit, hogy az ember először ír, és később él, egy posztmodern tévedés. Mégis sok fiatal ember azért akar író lenni, hogy az írók életét élhesse. Ezzel fejükre állítják a dolgokat. Az ember előbb él, azután elgondolkodik rajta, van-e valami elmesélni valója, de a döntést az élet maga hozza meg. Az írás az élet gyümölcse. Nem az élet az írásé. "
"Tudod, a valószínűtlenről való álmodozásra létezik egy szó, mégpedig az, hogy remény. "
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése