Orosz írónő, 1943. február 23-án született Baskíriában, Dablekanovoban. Férje Andrei Krasulin szobrász, festőművész. Moszkvában nőtt fel, biológiát tanult a Moszkvai Állami Egyetemen. Eredeti foglalkozása genetikus. Irodalmi karrierjét egy zsidó drámaszínháznál kezdte irodalmi konzultánsként. Műveit legelőször Nyugat-Európában váltak népszerűvé. 14 regényt, 3 gyermekeknek szóló mesét és hat színdarabot írt. Első novelláját, a Szonyecskát 1992-ben publikálta és azonnal nagy siker lett, az orosz Booker-díjra is jelölték. A Kukockij esetei c. műve, melyet genetikus múltja ihletett, el is nyerte az említett díjat 2001-ben. Ezt a regényt Magyarországon a napokban adja ki másodszorra a Magvető Kiadó.Munkásságáról, írói stílusáról a saját szavaival:
"Mondtak már rám mindent, az újrealistától az újszentimentalistáig. A kategóriák sosem fontosak. A lényeg, hogy az olvasókban volt valami éhség a magánélet, a magánember témái iránt, ami engem a leginkább érdekelt. A szovjet ideológia azt tanította, hogy a magánembernél sokkal fontosabb a közérdek, legtöbbünk ebben nőtt fel. Ám ez egy hazug struktúra, hiába verték bele a fejekbe. Mivel soha senki nem nyilvánította ki, nem írta ki a falakra, hogy az egész világ alapja az egyes ember, erről most újra beszélni kell, a művészet nyelvén. Nem a közösségi életre vonatkozó lózungoktól jó a világ, hanem a személyestől. Az egyéni jóság-tól, erkölcsösségtől, tisztességtől. A közösségi ember felelőtlen, a magánember viszont felelősséggel viseltetik az iránt, amit csinál. Ez ilyen egyszerű."
(részlet a MaNcs, XVI. évf. 43. szám - 2004-10-21 - Karafiáth Orsolya interjújából)
Magyarul olvasható művei:
Médea és gyermekei - Magvető, 2003
Kukockij esetei - Európa, 2003, Magvető, 2008
Életművésznők - Magvető, 2004
Vidám temetés - Magvető, 2005
Szonyecska - Magvető, 2006
Odaadó hívetek, Surik - Magvető, 2006
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése